Sherlock Holmes Játék 4.

Jó estét! Hálásan köszönöm, hogy van net itt a Baker Street-en és a barátnőmnél is.

Akkor jól tettem, hogy pofáztam?

Azért nem Adlert próbáltam meg előcsalni, mert nem lehettem benne biztos, hogy előkerül. Általában a többiek este felé többen elérhetőek, ezért inkább őket választottam. Persze ha nagyon nem mentünk volna semmire bepróbálkoztam volna vele is, de bíztam abban, hogy valaki rájön.

Tudom, csak leírtam miért nem őt választottam. Köszi.

Ha valahol van benne tükröződés, periodikusság, lesz benne ismétlés is, ugyanaz fogja jelölni ugyanazt a betűt.
Ólom a molibdénnél nehezebb elem.
C [U] [P] [I] D [I] [P] [U] C [U] P [I] D I [P] [U] C U P [I] D [I] P [U] C U [P] I
O [L] [O] [M] A [M] [O] [L] I [B] D [E] N N [E] [L] N E H [E] Z [E] B [B] E L [E] M
12 [17] [25] [4] 23 [4] [25] [17] 6 [7] 14 [22] 10 5 [15] [17] 11 10 18 [22] 22 [22] 12 [7] 2 17 [15] 4

Na hát ez szépen elrontja nekem a sortörést, de látszik, hogy máris mennyi ismétlődés van. [ ] Ahol ugyanaz a szám jelenti az azonos betűt.

Azért érdekelne mi Mycroft új rendszerneve. Hátha lecsapott a Friderikuszra.

Én meg csak pislogtam, hogy vajon miben csalhatott

Mycroft nem szokott így viselkedni. Mintha más ember lett volna.

Egyszer mindenkinél elszakad a cérna, John. Ő is csak emberből van...

Hmm.. az a fránya Gandalf is csalt, mikor a trollok elkapták Bilbóékat

Ez Dr. House fóruma: Mindenki hazudik?

Ja, de nekem kell azért nélkülöznöm a netet mert ő begurult?

Ő uralja a netet, Jim a mobilszolgáltatókat. Sherlock hatalmat kéne szerezned a tv-csatornáknál!

Bocsi, hallgatok.

Igen. Öltözök. Sziasztok srácok!

Akkor John volt a tegnapi nap nyertese.

Uff! Teljesen eltájolódtam a sárkányos legendákkal. Most jobb ha másba bele se kezdek. Sajnálom.

519gyilkos

Sziasztok Nyomozók!

Levelemet azzal kezdem, hogy Mycroft a fórumnak adta a Godzilla névre hallgató rendszert. Ennek jelszava: 519gyilkos – ez az üzenet elejére kell írni, hogy a gonosz Jim ne olvasson minket. Tehát: 519gyilkos

Engedelmetekkel most beszámolok róla mi történt velünk tegnap este. Órákon keresztül össze-vissza bóklásztunk különböző tempóban sikátoros részeken. Rájöttem a maga óvatos módján Sherlock felmérte nem követnek-e minket. Talán le is ráztunk pár kellemetlen egyént, akit én észre se vettem. Végül Sherlock megállt és megkért:
- Verj meg!
- Mi?
- Húzz be! Tudod múltkor sikerült!
- Nem lenne egyszerűbb egy profi smink? Akkor nem fájdulna meg a kezem.
- Nem csak azt fájlalod majd.
Ekkor nekem ugrott. Akkorát sózott, hogy reflexből visszacsaptam, és hevesen dulakodni kezdtünk. Közben kinyögtem, hogy ez őrültség. Mikor elég látványosan nyomokat hagytunk egymáson leálltunk lihegni.
- Legalább levezettük a feszültséget is.
- Mire kellett ez? Hová megyünk?
- Andersonhoz.
- Már megint? Minek?
- A bátyám üzenetéért. Amikor az emberei kiértek talán hagytak nekünk valamit.
- Andersonnál?
- Semleges terep. Mivel ott voltunk netezni hihető, hogy utánunk jöttek.
- Egy ilyen üzenet…. Semleges terep. Mycroft bajban van?
- Bizony. Semmi kétség. Kiadta a ….-t.
- Micsodát?
- A rendszert amit kaméleonként ismersz.
- Már megint lemaradtam valamiről? Mióta tudo …
- Mióta megfejtettem a feladványát. Gyanús lett, hogy csalt. Spanyol csizma, kínzóeszköz.
-
- (Szerda, október 24. 5:13 - Mycroft a mindenit!!! )
-
- Akkor észleltem gondban van. Jött Jim, aztán megkértem a lányokat csalják elő Mycroftot. Érdekeltek a reakciói, meg tényleg kell új rendszer, a kaméleon elvesztése után. Amikor a fórumon jeleztem Jim miatt bajban vagyok, Mycroft megmutatta a gyűrűjét. Most már a szokásos gyűrűvel való kép van már a fórumon, de akkor más volt nem olyan, amit hordani szokott.
- Gyűrű? Valami rémlik. Megjegyezted, hogy élettársa van.
- Pontosan és ki sem kérte magának. Pedig Mycroft gyűrűi nem nászra utalnak. Apró dolgokat tartalmaznak, tűt, erős mérget, amivel öngyilkos lehet. Amit akkor viselt vészhelyzetet jelzett.
- Milyen gyűrű?
- Mindegy, elég ha én ismerem. Apró a különbség, átlag ember talán sose venné észre.
- Öngyilkos akar lenni?
- Nem akar, viszont egy kémnek is tudnia kell meghalnia, hát még valakinek, akin annyi minden múlhat, mint rajta. Elővigyázatos.
- Hékás! A kódnál rájöttél, hogy bajban van és azóta játszotok velünk?
- Nem veletek. Jimmel. Keményen nyomul. Óvatosnak kell lennünk.
- A Godzilla létezik?
- Igenis meg nem is.
- Mi?
- Nem adhatjuk ki a rendszer valódi nevét, de így nevezzük az ügynökök előtt. Nyugi megértik. Nem olyan kíváncsiak, mint te.
- De akkor…. Miként kommunikáltál Mycrofttal az átverésről?
- Sehogy. Túl feltűnő lett volna. Előcsaltuk, veszekedtünk, hergeltem. Közöltem, hogy Magyarországról fenyegethetik, és azt vártam Mycroft mit lép.
- Akkor legalább nem miatta van a magyar fórum? – sóhajtottam fel megnyugodva.
- Hm, Mycroft ellen sem árt az életbiztosítás. Sokat tudok róla meg a viselt ügyeiről. A leleményes magyarok valóban segíthetnek engem a távolból.
- Hát tudod… - azonban folytatta:
- Nagy szükségem van rájuk. Itt Angliában csak egy barátom van. Rajtad kívül senkiben sem bízhatok, ám segítőket találtam máshol. Veszélyes szakmát űzök. Az én életbiztosításom nem egy mobiltelefon, ami ha egyszer mások kezébe kerül, akkor annyi. Sok ügyes agy, amik gazdái már egész jól értenek engem, és szívesen megsegítenek. Általában elérni is könnyű őket. Megbízhatóbbak, mint a média. Ha bajban vagyok akkor azt írják a világnak amit kérek.
- Akkor nem csak a szakmád találtad ki, hanem a világ legravaszabb életbiztosítását is.
- Kösz. A Godzillát szintén én találtam ki. Nem illik a testvéremhez, ezért titkos névnek ragyogó. A kaméleon helyett poénból gyíkocskát mondott, én meg felnagyítottam a lényt. Tudtam, hamar megfejti. Godzilla. Jó név, elment feladványnak. Mikor egyértelműen céloztam neki a nagy hüllőre Mycroft az internetről csapott le. Aztán a barátnődnél is kiiktatta. Persze: A csaj túl közel lakik… Miért nem tudsz másik kerületből csajozni?
- Ezt komolyan kérded? – fakadtam ki – A nők alig állnak szóba velem, mivel ott kajtatsz a randijaimon, meg nyomozni szaladunk.
Sherlock ezt fel se vette. Kivételesen beszédes kedvében volt, hát folytatta:
- A barátnőd sem. Ekkor már biztos voltam benne, a bátyám roppant semleges terepet keres, ahol senki se várja a felbukkanásom, és messze van a lakásunktól. Eszembe jutott a fapofa. Tudtam üzenni Vikinek és talán nekünk is ide üzentek. – míg mesélt elértünk Andrsonhoz. Ő a szokásnál bágyadtabb arccal és még nagyobb undorral vette tudomásul, hogy felzavartuk éjnek évadján. Kifejező gesztusát fél percig se csodálhattam, mert amint ajtót nyitott Sherlock meglökte és a rá jellemző lezserséggel betessékelte magát.
- Anderson! Drága cimboránk! – mondta közben hangos jókedvvel.
- Mi a fene folyik itten? – rökönyödött meg a tulajdonos.
- Zsebtolvajokat üldöztünk, de egy sikátorban nekünk estek. Még szerencse, hogy itt laksz. Megpihennénk kicsit nálad. – itt már bezáródott mögöttünk a lakás ajtaja. Sherlock volt elég agilis hozzá, hogy becsukja az ajtót.
- Délután fegyvert fogtál rám. Aztán magas rangú emberek szimatoltak nálam. Téged kerestek. Most megint te. Az otthonom nem átjáró ház!
- Igyekszünk Anderson. Nem olyan felemelő a társaságod, hogy sokáig élvezzük. Főzz egy teát!
- Teát nektek?
- Kérhetem fegyverrel is. – mosolyodott el pimaszul Sherlock. – Nyomás! – ekkor Sherlock levetette magát egy fotelbe.
- Két cukorral kérem, meg kevés tejjel. Köszi. – mosolyogtam vendéglátónkra.
- Szintén. – felelte barátom. Anderson kisétált a nappaliból.
- Remek. Megtanultad húzni az időt. Te aki nem iszol cukrot.
- Ugye? Tudok én. – húztam ki magam büszkén - Mit keresünk?
- Valamit ami nem illik ide, de jellemző Mycroftra. – Sherlock felpattant s kutakodni kezdett. – Ilyen ronda lakást! Donovan igazán igénytelen nő, hogy ezzel a pasival és itt hentereg. Ez a hely lehangol. Akárcsak Anderson gondolatai. Fogadjunk még észre se vette a marha, hogy valami itt maradt. Igen! Hogyne! Ostoba fickó. Lehet nagy a tárgy. Előszoba John! Esernyő!
Kimentünk, ahol az esernyőtartóban két esernyőt vettünk észre. Az egyik túl elegáns volt az ismerősünkhöz.
- John! A konyhába. Teázz kicsit!
- De nem fogyasztok cukrot. Egészségtelen.
- Egyszer kibírod. 15 perc kell.
- Miről beszéljek vele?
- Orvos vagy. Mondd meg neki, hogy Donovan nemi beteg, vagy boncolgasd Lestrade depresszióját. Menj hát! – utasított.


Egy gyötrelmesen kínos teázgatás után barátom csatlakozott hozzánk. Roppant gyorsan felhörpintette italát, aztán sietve távoztunk. Utunk – mely során Sherlock egy hajléktalannak adta az esernyőt - csendben egy intézménybe vezetett. Részletesen leírhatnám milyen sértéseket vágott egymáshoz a két testvér, de nem teszem. Okos nyomozók révén úgyis tudjátok a két férfi között színjáték zajlott. Példásan hajba kaptak, majd nagy duzzogások közben Mycroft elkísért minket a lifthez. Beléptünk. Mycroft velünk tartott. Haladtunk lefelé mikor Mycroft kicsit megigazította nyakkendőjét. Utólag úgy gondolom ez valami jelzés lehetett, mert Sherlock hirtelen maga elé rántott engem.
- John ráérnél holnap? A Kensington High Streeten vehetnénk kabátot, miegymást.
- Persze. - feleltem, ám nem kerülte el a figyelmem, hogy Sherlock kinyitott valamit a falon és gombokat nyomogatott. A lift megállt és sötét lett. (Ahogy barátom ismerem gombos rekeszt visszazárta. Úgy vélem azért húzott maga elé, hogy a lift kamerája előtt takarjam. Nyilván van más módja is ahogy Mycroft használja ezt a rekeszt, de mivel Sherlock alkalmazta fogalmam sem lehet „az angol kormány” módszeréről. Biztos vagyok benne ezt a lift dolgot, meg a veszekedés részleteit az idősebb Holmes megüzente az esernyőben.)
- Áramszünet? – kérdezte Sherlock.
- Megesik. Ha a parlament több pénzt adna fejlesztésekre, nem lennének ilyen nevetséges problémáink a hivatalokban.
- Jellemző rád Mycroft. Még egy lifttel se bírsz el. – morogta Sherlock.
Mycrot telefonján értesítette Anthea nevű asszisztensét, hogy liftben ragadt, nosza értesítse a karbantartókat. Utána neszeket hallottam, majd némi fényt láttam a lift egyik oldalánál beszűrődni. Felismertem ez nem a lift oldala, hanem egy ajtó. Mycroft valahogy ügyesen aktiválta a sötétben. Kétség se fért hozzá roppant titkos helyre megyünk. A telefonját Mycroft a lift padlójára tette. Zsebéből elővett egy diktafont, ami egy beszélgetést kezdett játszani az ő és barátom hangjával. (A szüleikről veszekedtek.) Azt is a mobilja mellé tette, majd beléptünk a kivilágított terembe.
- Kevés időnk van, majd nézem az órát. Rajtam kívül senki se járt itt. A hely szupertitkos. – mondta a rejtélyek ura. Becsukta az ajtót. Sherlockkal elképedve néztünk körbe. Rendkívül szép hely volt, a maga furcsaságai ellenére. Fegyverek, mappák, könyvek és sok-sok ember. Aztán amikor megpillantottam magamat, néhány ismerőst meg Sherlockot ráeszméltem élethű viaszbábokat látok:
- Mint az üres házban! – ámultam el.
- Ja, a kis Holmes tőlem tanulta a trükköt. – mondta könnyedén Mycroft.
- Erről meg a helyről nem irhatok az ügynököknek? – kérdeztem. Mire ő:
– Az angol bloggodon ne számolj be róla! Öcsém! Ott vannak! – rámutatott egy szimpatikus figurákból álló csoportra.
- Sosem láttam őket.
- Felismerhetnéd az ügynökeidet.
- Hogyan? – ámult el Sherlock is.
- A bal szélső kivétel. Ő OneNightInParis John segédje.
- Eszem megáll Mycroft! Jim tévedett. Mégis tudsz izgalmas lenni. Szóval ők az embereim?
- Igen. Érdemtelen lennék a brit birodalom vezetésére, ha nem lennék alapos.
- Szimpatikus társaság. Hallod-e John? Jó az ízlésünk. Bátyám! Ugye nem zsarolsz velük éppen?
- Sosem tenném. – foglalt helyet egy barna bőrfotelben Anglia ura – Nem úgy, mint te Nikivel zsaroltál engem….De a viaszbábok bármikor jól jöhetnek. Inkább néhány bábú haljon látványosan, mint ők. (Miért fizetnének az életükkel azért, mert botor módon egy megszállott detektívhez társultak? – ezt a nagy ember nem mondta, de annyira talán már ismerem, hogy ilyesmit gondolhatott. Nem vagytok veszélyben, ám Mycroft tényleg elővigyázatos.)
- A viaszmások nagy szívességet tettek nekünk az üres háznál, meg a…
- Kérlek Sherlock! Ne hánytorgassuk a múltat!
- Mennyi idő alatt ér Magyarországra a kezed?
- Szeretnéd tudni mi? Legyen titok! Valóban van némi előnyöd, de sosem mondanám meg mennyi.
- Persze, már van ügynököd ott.
- Bravó!
- Csakhogy az ügynökeim nem egy helyen élnek. Elszórva az ország minden táján, ennek alapján számolhatok ki új időt.
- És ha minden ügynökre küldött valakit? – kérdeztem.
- Nem. Drága lenne és felesleges. Gazdasági válság, politikai ügyek, figyelteti a Baker Street-et, Moriartyt, a Halhatatlanok után kutat, katonai ügyei vannak. Egy ügynök, egy szállás. Budapesten, hogy viszonylag gyorsan tudjon közlekedni. – következtetett Sherlock.
- Elég az. De nem ártani küldtem, segíteni. Óriási különbség öcsém. Mindenesetre eredeti ötlet ez a fórumozás. Fejekben tárolni információt ravaszul szétszórva őket, építve arra melyik ember miben jó. Annyit azonban mégsem tudnak egyenként, hogy igazán nagy veszélyben legyenek. Zseniális, de szerencsére valamivel azután, hogy Niki halálával fenyegettél rájöttem. John! Ha a detektív szakmában Sheri a király én az isten volnék, csak az átkozott ördög ne lenne.
- Lucifer is tudja amit tudsz. – közölte Sherlock. Mycroft szúrós szemmel nézett rá.
- Itt egy kicsit csalódtam benned. Moriarty ezerszer jelezte feléd mennyire együtt gondolkodtok. Nem értetted, míg Revati nem célzott a gondolatátvitelre. Jimmel egy volt a mestered. Továbbra se kívánok beszélni a részletekről. Mindegy rám vonatkozik, vagy valakire, akitől én is tanultam, a szabadkőművesekre, vagy egyéb titkos rendre, a séma lényeges, ami öröklődött, a tudás amely átszállt. Amit a világ legveszélyesebb embere is ismer.
- Lucifer fojtogat. – reagált Sherlock.
- Hagyd, hogy elbánjak vele! Szállj ki a játékból, hogy tisztább legyen a terep. Ezért hívtalak. Utoljára kérem.
- Bolond vagy Mycroft. Jim már sosem engedne el, túl sokat tudok róla. A Sátán fenyeget. Még a kaméleont is átjátszottad neki.
- Fáj a szívem érte, a kaméleon jó rendszer volt. Időt kellett nyernem. Jim azt hitte előnye lett veled szemben. Remélem érted Sherlock! Különben is jobb a Godzilla, ami azért megmaradt. Örülök, hogy nem vetted be az emailes cselt.
- Bizony nem. Hiába ígértek plazma tévét. Ha könnyű lenne feltörni a kaméleont sose használnám. Jim jött dicsekedni, hogy bármit leles a kaméleonról.
- Kaméleon nélkül nehezen tudsz Jim szeme előtt fórumozni. Új rendszert kifejleszteni sok idő. Úgyhogy szépen befejezed a játékot. – ekkor elszorult a szívem. Én ugyanis nagyon szeretek veletek együtt játszani. A fiatal Holmes azonban ellenkezett:
- Dehogyis! Add a Godzillát!
- Sherlock! A jutalmad az élet. Örülj neki és nyomozz hétköznapi gyilkosságok után!
- Kivégzőosztaggal a nyakamban?
- Már dolgozom az ügyön, csak annyit kérlek: Ne bonyolítsd tovább a dolgokat!
- Azért a magyar kártyám még dolgozik. Kiteríthetem.
- Mit terítenél ki? A Godzilla masszív. A jelszavakat te sem ismered.
- Azt, hogy Anglia hadba készül. Bizony, megjelenhet a fórumon. Napjainkban pedig gyorsan terjednek a hírek.
Mycroft arca elkomolyodott. Sherlock érezte mennyire fölékerekedett:
- Nem csak az a baj, hogy Jim ismeri a módszereket, hanem, hogy bűnözőként befolyásos hatalomra tett szert. A buli neki egy világháború lenne. A világháború óriási piac: fegyvereknek, gyógyszereknek, élelmiszernek, ruházatnak, műszaki cikkeknek. Most ezzel zsarol téged. Mit neki 82! Talált új fogást rajtad, meg a földkerekség kormányain. Elég megpedzenie milyen fegyverarzenálja van.
- Na, ha ennyire tudod, beláthatod ideje lelépned a színről. A világ gondjai mellett képtelenség rád is figyelni, amit meg ellened tervelt iszonyatos halálcsapda.
- Hidd el: nem engedne kiszállni. Tényleg van atombombája?
- Sok mindene van. Tanácsos távol tartanod magad tőle.
- Mikor kell indulnia a seregnek?
- Majd ha üzen. Nem biztos, hogy Anglia kezdi a világháborút. Máshol is forró a talaj. Nekem akkor kéne lépnem a brit sereggel amikor jelez. Ezt próbálom elkerülni. Egyre feszültebb a helyzet, egyre több a teendőm. Nem tudok rád figyelni Sheri.
- Engem ne félts! Add a Godzillát meg kérem azoknak a nevét, akiket megfelelő képességűnek tartasz a Halhatatlanok vezérének.
- Megkaphatod, de többet tényleg nem tudok tenni érted. Fontos ügyek kötnek le.
- Értve. Nem kérek több segítséget.
- Sherlock! Legyél óvatos!
- Te is!


Eddig volt az, ami izgalmas. Aztán eljátszottuk, hogy kimentettek minket a liftből. Látványosan összebalhéztak még búcsúzásként is. Sherlock persze a titkos szobában megkapott mindent, amit kért. Godzillát meg listát. Kicsit szomorú vagyok, mert sajnálom, hogy Mycroft bajban van, a világot veszély fenyegeti. Remélem nem válnak be a sötét jóslatok. Főleg azonban Sherlockot sajnálom, hisz ő áll közel hozzám. Moriarty megtalálta a módját, hogy elszakítson minket a legnagyobb segítségtől, ami angol földön a rendelkezésünkre állt. Baljós jelek ezek akkor, mikor a Halhatatlanok kivégzőosztaga gátlástalanul gyilkolgat Sherlockra utalva, az emberek meg a napi gondjaiktól eleve indulatosak. Most ezekről tudtam beszámolni. Jobb időket Mindannyiunknak! John

519gyilkos

Mi lesz a kis viaszbábuink sorsa?

A parancsnok jellemzői: nagy hangú, határozott, szigorú, max 150 cm magas (vagy más szembetűnő testi hiba), ebből kifolyólag alsóbb rendűségi komplexusos, emiatt meg folyamatosan bizonyítani vágyik, nem feltétlenül intelligens de törtető és másoktól is a legjobbat követeli meg. Nem mondtad, hogy jó is legyen

519gyilkos

Szerintem egy parancsnoknál még fontos hogy tiszteletet tudjon kivívni az emberei körében és tudjon is parancsolni nekik úgy hogy azt teljes mértékben teljesítésre is kerüljön. Problémamegoldó képesség és a szakértelem is fontos. És a befolyásosság se elhanyagolható.

"Nyiss nekem ablakot, és hátra hagyok legalább egy gyászolót.
Készíts nekem ajtót! Zárj be, és nekem köszönhető egy élet."

gyászoló+ egy élet

túlvilággal, vallással kapcsolatos?

Azt hitték te haltál meg, ezért gyászoltak, de ezzel a húzásoddal megmentetted Johnt.

Nem azért mert ha meglátlak, csak ezt össze tudtam kapcsolni a szöveggel. Az ablakot azért mert Molly ott dobhatott ki egy hullát, az ajtó meg azért ,mert talán arra a kiugró részre eshettél (valami felfogta az esésed) , vagy Molly kapott el esés közben vagy nem tudom... Sikerült "eltűnnöd", azt hitték meghaltál ezért gyászoltak, és mivel nem mehettél le az épület tetejéről anélkül, hogy meg ne halljon valaki, te ugrottál és ezért mentettél életet.

Akkor az ajtó egy koporsó. De azzal, hogy ment életet ha koporsóba teszik a halottat?! Talán tudott valamit, szorongatták és öngyilkos lett, és így sírba vitte magával a titkát?

519gyilkos Viaszbábu? El kellett rejteni. Be kell zárni, nehogy bárki megtalálja, észrevegye. Bár mondjuk bezárásnál lehetne jobb mód is az eltüntetésre.
(szívesen megnézném a viaszbábuinkat )

519gyilkos pl. olvasztani

Viszont ha egy hasonmásról lenne szó, akkor viszont be kellene zárni. De így is el lehetne hamvasztani nem?

Bocsánat.

Valami oda nem illőt. Pl. egy puskagolyót

Jaaj tényleg... vannak még megmenthető szervei. Ezeket más megkaphatja akinek szüksége van rá.