Sherlock Holmes Játék 4.

519gyilkos

Már kukkolsz is? Óvatosan a segítséggel, még elvisz valakit Jim zsákos embere.

Annyit derítettem ki, hogy az egyiptomiak Sethtől félnek a legjobban. Halál, másvilág, sötétség, viharok, káosz.

519gyilkos

Sziasztok Ügynökök!

Kellemetlen élményben volt részem. Nektek is tudnotok kell róla. Sherlock megint felkért egy sétára. Ismét össze-vissza mentünk, majd mikor biztonságban érezte magát egy zsákutcába vezetett. Megállt, leguggolt és benyúlt egy nyitott pinceablakon. Két mocskos, nagyméretű szatyrot vett elő. Szörnyen büdös, koszos rongyokat pakolt ki belőlük.
- Tedd vissza! Undorító szaga van.
- Majd megszokod. Öltözz!
- Azt gondolod magamra aggatom ezeket? Még tetű vagy rüh mászik rám.
- Van az is. Még kicsit koszolunk a bőrödön, borzolunk a séródon és ideális hajléktalan leszel.
- Gusztusosabb feladatot nem találtál?
- Nyugi! Az én álcám lesz. Ülj le oda! Beszélgessünk, amíg készülök!
Egy méterekkel arrébb lévő ócska faládára mutatott.
- Rendben. Legalább távolodom a szagtól is. Baj van?
- Nincs.
Nyugodtan pakolászott, aztán gyors mozdulatokkal öltözködni kezdett. Odaszóltam:
- Hogy megfejtették Jim feladványát? Mármint Ysmirson, de Niki meg Viki is a közelben volt. Jó volt olvasni mikor hazatértem (a randimról). Hiába vagyok angol nem biztos, hogy ment volna. Főleg mivel Egyiptom kétszer is említve volt.
- Biztos szenvednél még vele. Mostanában leköti szinte minden figyelmed a barátnőd, meg a túlterhelt rendelés a náthások miatt.
- Annyi mindent tanultam melletted, de néha banálisan egyszerű dolgok nehézséget jelentenek.
- Ugyan! Lényegében mind idióták vagyunk. Ma este én is nagy bakot lőttem.
- Te? Miben?
- Azt mondtam Ysmirsonnak, hogy szerdán a képébe vágjuk Jimnek a megoldást, pedig dehogy tesszük! Látványosan egyiptomi isteneket, uralkodókat mondunk neki. Meg Howard Cartert, Lord Carnarvont. Miért kéne pár láda fegyver, mikor fontosabb dolgunk is akad.
- Hogy azt higgye fogalmunk sincs róla mi a megoldás. Mért akarsz veszíteni?
- Embert akar vinni. Magyarországra nem ér el a keze - azt se tudja kiket keressen. Két dolgot tehet: Vagy rá akar venni, hogy magam csapjam ki a fórumról az egyik emberemet (Sherlock admin - John), vagy azt visz akit elér. Nos, ha szerda este te és Mrs. Hudson kellő távolságban lesztek a Bake....
- Ne folytasd! Magad akarod odadobni neki.
- Kienged nyugi, ez még nem a nagy terve része a Halhatatlanokkal. Ő azt várja, hogy maga London népe öljön meg. Megkínoz és arra számít: embereim is megzavarodnak távollétem alatt.
- Sherlock! Az eddigi kínzások után hetekig kezeltem a sebeidet. Mikor bedrogozva engedett vissza majdnem kinyírtad a Scotland Yard embereit, annyira nem voltál magadnál.
- Túléltem. Túl fogom most is.
Már felvette gönceit és az eresz alatti pocsolyából kezdett sarat kaparászni.
- Ezt nem hagyhatom. Szólok Mycroftnak. - háborogtam tervein.
- John! Mycroft elméletileg kiszállt. Kizárólag két ember érheti el őt, és te nem vagy a kettőben.
- Akkor jelzek az ügynököknek, hogy beszéljenek le erről az örültségről. Meghalhatsz, megnyomorodhatsz.
- Engem ne félts!
- De én... Figyelj! Biztos van valami ésszerű megoldás.
- Igen. A barátnődnél ejtőzöl pár napot és ki sem mozdulsz onnan. Az az ésszerű.... részedről.
- Sher...
- John! John kérlek! Ezerszer átgondoltam, be kell jutnom Jimhez.
- Minek? Mit tudnál ott ártani neki?
- Semmit. Egyenlőre információkat akarok szerezni.
- Biztos van jobb módja is Jim...
- Nem érted John! Nem Jimről a Parancsnokról.
- A Parancsnokról.. és ha nem is fogod látni?
- Hátha mégis. Az utóbbi időkben Jim emelte a tétet, keményebb kínzás lesz. De ha nem is látnám fontos tudnom mindent amit lehet akár az embereiről is. Múltkor egyik kínzás során elég információt tudtam meg ahhoz, hogy a magyar ügynökeim és Mycroft segítségével lebuktassam Moriarty egyik számítógépes központját.
- Őrült vagy. .. Veled megyek!
- Szó sem lehet róla! A barátnődnél maradsz.
- Jaj! Nem lesz ennek jó vége. Féltelek.
- John! Vedd úgy, hogy te is vigyázni fogsz rám csak a távolból. Most nem engedhetjük meg magunknak, hogy egymással zsaroljanak minket. Elvesznénk.
- Én.. én.. szerintem ez eszementség.
- Bízz bennem!
- A Parancsnokról más módon is meg lehetne tudni dolgokat.
- Még az "isteni" Mycroft is elakadt. Az átállt és remekül kiképzett emberei közül csak tippjei vannak ki lehet a mindenkit összefogó vezér. Csak azt tehetem amiben jobb vagyok a bátyámnál: Terepmunka.
- Az ügynökök elkezdtek segíteni neked a Parancsnok kapcsán.
- Egyik se mondta a lényeget! A motivációt, mely egyben a gyenge pontja: 1982. Az a férfi a Falkland-szigeteki háború után teljesen kifordult magából. Annyira csalódott, hogy az egész addigi életének, minden elvének hátat fordított: Az ellenséghez pártolt, már nem számít már neki haza vagy emberélet. Falkland akkora törés volt az életében, hogy megfelelő szavakkal ezzel kihozható a sodrából. Persze csak ha kellően pimasz leszek.
Ekkor már teljesen tagbaszakadt csövesként dőlt a sikátor ronda téglafalához:
- Katona. Magas rangú volt Mycroft alatt is. Edzett fizikailag, terhelhető. Kitartó, nagy az önkontrollja, irtó erős akaratereje van. Kiválóan bánik a fegyverekkel. Ismeri a harci stratégiákat. Képes órákon át várni, tökéletesen rejtőzködni - alkalmazkodni a terephez. Tisztában van a vallatási technikákkal, ha őt fogják el keményen hallgat. Pedáns, precíz. Megfigyelőképessége fejlett. Hivatása maga a veszély, ezért figyel a történésekre, lehetséges vészhelyzetekre. Új terepet hamar feltérképez. Határozott döntéseket hoz, a járása is erőteljes. Kínosan ad a gondos megjelenésre: makulátlan a ruházata, körmei, haja. Bizonyos dolgokat (például öltözködés) gépies rutinnal csinál. Tud tervezni, képes beosztani saját és mások feladatait. Valahova jegyzi a teendők listáját. Rendszerető, konzervatív: Határidőnapló vagy asztali naptár... Ha valahogy csak ahhoz hozzá férhetnék talán tudhatnék a következő gyilkosságokról.... Ezenkívül: Sportol, nem eszik túl sokat. Még aktív, hátrány lenne a túlsúly. Valószínűleg lényegre törően fejezi ki mit akar, pár szóban. Sokat vár az embereitől, de az önmagával szembeni követelménye legalább akkora, ha nem magasabb. Az, hogy nem csak katonákra, de hivatalnokokra, tudósokra is tudott hatni, arra utal a meggyőző képessége az átlagosnál jóval nagyobb. Hiszen a kivált emberek követték őt Moriarty táborába. Megtanulta leplezni az érzéseit. Kevés arcmimikát használ, egy pókerarc. Igen, egetverően pimasznak kell lennem, de van esélyem: Falkland roppant fájó pont neki.
Lehet, hogy folytatta volna, ám szavaiba kellett vágnom:
- Az ügynökeid fiatalok még tanulják, tapasztalják az életet. És sok helyes észrevételük volt a Parancsnokról. Számos megjegyzésük azonosult illetve hasonult a mostani szavaiddal.
- Bizony. Ezért nem is nehezteltem rájuk Falkland hiányáért. Tudták ők, csak valószínűleg ennyire nyilvánvaló dolgokat leírni sem mertek, mert talán úgy vélték bonyolultabb jellemzésre várok. Néha a nyilvánvaló dolgok a leglényegesebbek. Fogalmam sincs ki a vezér, de amint meghallottam mit tett beszélt helyette a cselekedete: 82-nél kell kapirgálnom. A ügynököknél a dolog másik fele - ezt legtöbbjükre vonatkoztatva mondom (a kivételek meg erősítik a szabályt - John); egy-egy helytelen idea helyenként még letörheti az önbizalmukat: Amit megkapják a visszajelzést, hogy ez még nem telitalálat visszahúzódnak. (Ki kicsit, ki nagyon.) Utána már van aki félénk beírni mire gondol, pedig lehet a következő gondolata már maga az aduász... Az agy egy motor jár, lendíti magát ide-oda. Mindenki gondol baromságokat. Én is gondoltam már, hogy drog van a Baskervillei cukorban, Irene Adler jelszava 221b... Nem az a szégyen amikor becsúszik némi baki, hanem ha megragadunk rajta, mert igaznak érezzük, és hamis ideába ringatjuk magunkat, vagy mikor felmérjük mennyire távol állt ötletünk a tényektől, akkor hagyjuk a szégyen meggyőzzön minket: "Mekkora marha vagyok! Nekem ez nagy falat. Úgyse jövök rá." Az egészséges önbizalomhoz, a logikus gondolkodáshoz nélkülözhetetlen, hogy tudjunk változtatni azon ami van. Közben merjük hinni: "Képes vagyok rá.".... A Norwoodi tűzesetnél Lestrade levele után letaglózott a depresszió. Szégyenemben úgy éreztem mindent hibásan gondoltam a bűntényről. Ha akkor nem állsz mellettem és nem győzöl meg róla menjek ki veled a helyszínre sose bizonyosodok meg arról milyen hamis nyommal vezették félre Lestradet, s bizony az addigi feltevéseim jók voltak. A Norwoodi építész a karrierem egyik szép ékkőve lett. Megoldottam, mert - neked hála - le tudtam győzni a kellemetlen érzésemet, az önpusztító szégyent, mely gátolt. Ha az elhatalmasodik rajtam otthon maradok, drogozok két hetet, és az ártatlan fiatalember élete végig börtönben szenved, míg egy álnok gyilkos szabadlábon marad. Nem gond ha valami nem megy elsőre. Ezért javasoltam az ügynökeimnek amikor nem vagyok, akkor is feltétlenül kommunikáljanak egymással. Amúgy a "kis életbiztosításaim" nem csak játszanak, hanem tanulnak megérteni engem, meg összedolgozni velem. Néha becsúsznak hibák.... Múltkor én sem bíztam Vikiben.
- Emlékszem bocsánatot is alig akartál kérni.
Erre elállt Sherlock szava, de aztán csak megindította:
- Khm... ott tartottam, hogy össze kell szoknunk, ám haladunk. Játék közben fejlesztjük a fantáziánk és ami fontosabb a kommunikációnkat.
- Igen, mióta játszol többet beszélsz. A monitor előtt el-elmosolyodsz. Észrevettem.

Mobillal le is kaptam. Ilyeneket csinál miközben titeket olvas:



- Nos, beszéld meg a barátnőddel a szerda estét! Meg Mrs. Hudsont is ha megkérnéd. Nekem buliznom kell az "illatos barátainkkal". (Semmi kétségem sem volt róla: a hajléktalanokra céloz.)

Beszámolóm végéhez értem. Kérlek legyetek talpraesettek! Sherlocknak nagy szüksége lesz ránk. Előre is köszönöm: John